2024. March 27.
Drónok Harca
Előszó helyett...
E bejegyzés nem kiván állást foglalni a konfliktusban, hanem információt szolgáltatni, benyomásokat és gondolatokat kifejteni, kérdéseket ébreszteni (hogy a közkeletű toposszal is éljek). Reményeim szerint ugyan nem (had-) tudományos, de a különféle hírportálokon megtalálható cikkektől mindenesetre mélyebb, komolyabb ismereteket sikerül átadnom. A cikk kifejezetten UAV-okkal foglalkozik, földi és vízi járművekről nem lesz szó.
A következőkben lesznek illusztrációk, megfelelő licencű képeket vadászni a neten időigényes feladat, úgyhogy jórészt inkább skicceket rajzoltam, ezek is meg fogják tenni.
A pilóta nélküli légi járművek (UAV = Unmanned Aerial Vehicle) háborús használata nem újdonság. Négy éve sincs, hogy a második hegyi-karabakhi háború során szemtanúi lehettünk, amint az azeri (török) Bayraktarok, (izraeli) Haropok és Hárpiák megbénították az örmény hadsereget. Ugyanabban az évben az Egyesült Államok drónnal hajtott végre sikeres merényletet Kaszem Szolejmáni iráni tábornok ellen. Tulajdonképpen az első világháborúig mehetnénk vissza ezen légi eszközök alkalmazásában, de ilyen méretű konvencionális háborúban, mint a mostani orosz-ukrán konfliktus, ekkora mennyiségben még soha nem szerepeltek.
Török Bayraktar TB2 drón
Az azeri-örmény háború alatt szegény ember légierejének titulálták szerepüket, de a most zajló konfliktus azt mutatja, ez még nem egészen lezárt téma. Hásználatuk evolúciója nem áll meg. A fronton harcoló katonák és az egymásnak feszülő hadseregek folyamatosan igyekszenek kihasználni lehetőségeiket. És ahogy felhasználásuk változik, az árnyékukban harcoló csapatoknak is alkalmazkodniuk kell, amely magával vonja a drónharcászat újabb változását.
Az orosz hadsereg 2022. február 24-i ukrajnai invázióját követően a karabakhi eseményeknek lehettünk ismételten megfigyelői. A Bayraktar wunderwaffenek könnyűszerrel semmisítették meg a menetoszlopokat, egyiket a másik után. Látszólag. A valóság kicsit összetettebb annál, mint ami a médiából (oldszkúl és közösségi) kiszűrődött.
Az ukrán sikereknek két oldala volt, az egyik a fegyvernemeik együttműködése, a másik az oroszok gondatlansága és felkészületlensége. Az orosz BTG-k valódi gyalogsági és légi fedezet, védelem nélkül gördültek előre, mintha csak kies szibériai utakon kocsikáznának. Őket rejtett, tankelhátrító rakétákkal felfegyverzett gyalogság várta, kiszedve az elől és hátul haladó páncélos járműveket, majd drónokkal vezérelt tüzérség, és a Bayraktarok maguk mértek csapást a közbensőkre. Olykor a tüzérség zárta el a visszavonulás útját.
Az orosz különleges katonai művelet haditerve
Az oroszok azonban tanultak hibáikból, és azóta nem hallunk a Bayraktar TB2-ról. Nem mintha nem használnák őket, de alkalmazásuk inkább felderítő, koordináló, tűzvezérlő jellegű.
Miután az oroszok április 7-ével feladták északi offenzívájukat, és áttelepültek a Donbas régióba, nyilvánvaló lett, hogy elhúzódó háborúval kell számolni. Előtérbe került a gazdaságosság szempontja.
A lelkesedés szép dolod, de egy állam hadviselésének képessége a gazdaság teljesítőképességétől is sokban függ. Ez fogja meghatározni a hadsereg ellátását fegyverrel, ruházattal, védőfelszereléssel, szerszámokkal, járművekkel, etc. Ukrajnát nyugati segélyek tartják lábon a hónaljánál fogva, míg Oroszországot gazdasági hadviseléssel - szankciók - próbálják a nyugati államok térdre kényszeríteni. Mindkettőnek abszolút fontosságú olcsó, nagy mennyiségben gyártható és bevethető fegyverek előteremtése.
Iráni Shahed-136 drón
Az UAV-ok területén mindkét fél a kamikaze drónokban látott megoldást. Az oroszok Irántól elkezdték vásárolni a néhány ezer dollárba kerülő Shahedeket (a pontos ár bizonytalan, az orosz állam által közölt adatok jóval alacsonyabbak, mint a nemrég kiszivárogtatottak), és felpörgették a Lancetek gyártását. Mellettük az ukránok által is járt útra szintén ráléptek: szok, olcó, komersz civil drónok, quadcopterek rendelése Aliexpresszről. Az ukránok körében a legnépszerűbbek a DJI Mavic szériájú gépei (Mavic 3 Pro $1500-2000 ebben a pillanatban).
Kínai DJI Mavic drón
Ebben azt hiszem az ukránok lépéselőnyben voltak, legalábbis először tőlük láttam felvételeket. Persze ezek a drónok a többi szerepkörben is használhatók (felderítés, tűzvezetés, robbanószerek ledobása), és használják is őket. A nyugat drónok (tíz)ezreit szolgáltatja, közösségi finanszírozással is besegítenek (ún. crowdfunding, egyének és civil szervezetek) és úgy hiszem a katonák maguk is vásárolták és alakították őket saját céljaikra. Legutóbb az elmaradt tüzérségi lőszer utánpótlás szégyene vezethette nyugati vezetőket hogy egymillió drónt ígérjenek Ukrajnának.
A közösségi finanszírozás útvesztői
Fegyverzetként bármit felszerelnek, gránáttól a szétszedett kazettás lőszerek töltetéig. Ma már gyárak, összeszerelő műhelyek állnak, sőt legutóbb 3d printerek küldéséről volt szó, mivel sok drónalkatrész előállítható velük. Felmerült az is, hogy a tüzérségbeli hátrányukat dróncsapásokkal helyettesítsék. Sőt, egész dróninváziók lettek vizionálva. És lehet, hogy történnek is ilyenek, kicsit később ránézünk majd a számokra. Az oroszok a hátrányuk behozását valószínűleg a jó kínai kapcsolatoknak köszönhetik, és persze annak, hogy az embargók nem érték el hatásukat, ha valamire, olcsó drónok tonnáira biztosan van pénz, hiszen nélkülözhetetlennek bizonyulnak.
A fegyverkezés igen hamar elért arra pontra, amikor nem lehet dobni egy sárgát a fronton anélkül, hogy egy drón ne legyen tanúja, vagy egy másik ne próbálja felrobbantani a magán óvatlanul könnyíteni kívánókat. Megszületett az "átlátszó csatatér" fogalma. Lehetetlen támadó műveleteket indítani váratlanul, összevonni csapatokat titokban. Amint az alakulatok előbújnak rejtekhelyeikről, hogy csatasorba álljanak, az összeterelt páncélosokra és katonákra azon nyomban tűzcsapás irányítható. Így jött létre az ukrán nyári offenzíva kezdetén a harckocsitemető Orikhiv közelében, és ezért kényszerültek az ukránok taktikát váltani, nagy koncentrált páncélos támadás helyett, kis gyalogsági műveletekre tértek át.
Harckocsitemető
Az UAV-ok a lövészárokharcra is kihatással vannak. Az árkok, rókalyukak, bunkerek jó fedezéket nyújtanak a tüzérség ellenében. Lehet bármilyen lövedék, aknától rakétáig, ha nem pontosan belezuhan a lövészárokba, hatásuk messze áll a garantálttól. Az irányítható, belső nézetű (FPV - First Person View) drónokat nagy precizitással oda lehet vezérelni, ahol a gyalogosok lapulnak, be az árkokba, sőt, a bejáratokon keresztül a bunkerekbe.
Az FPV drónok nem csak a gyalogság, hanem bármely harceszköz réme is. Mindkét fél sikeresen alkalmazza őket harckocsik, lövészpáncélosok, terepjárók, teherautók, technicalok (nem vagyok benne biztos ennek mi a magyar megfelelője), vontatott és önjáró lövegek, rakétatüzérség, aknavetőállások, parkoló repülőgépek, helikopterek, etc. ellen. És ahogy meg lehet velük találni a bunkerek bejáratát, a páncélosok küzdőterébe is bevezethetők nyitva hagyott fedélzeti nyílásokon...
Az orosz Lancet drónokat emelném ki külön, mivel ezekről igen érdekes adatok állnak rendelkezésre, melyet a Lostarmour nevű orosz oldal summáz, OSINT módszerekkel összeszedett, publikus videók elemzésével. Ezen sorok írásának pillanatában 1320 Lancet támadás van dokumentálva 2022 júliusától. 399 megsemmisítette és 705 megrongálta célpontját - ez 83%-os találati arány! Leggyakoribb célpontjai vontatott és önjáró lövegek, valamint tankok. A Reuters szerint (közelebbről meg nem jelölt orosz forrásra hivatkozva) 35K dollárba kerül darabja a Lanceteknek. Tekintve, hogy főbb célpontjai darabonként millió (tízmilló) dollárokba kerülnek, ki lehet jelenteni: költséghatékonyságból jeles.
Az orosz Lancet drón
A Lancetek eredetileg célkereső-célmegjelölő drónokkal együttműködve ún. "hunter-killer" (="vadász-gyilkos") formációban repülnek. A felvételek is jobbára így állnak rendelkezésre: egy első személyű a rárepülésről (a Lancet szemszöge), és egy harmadik személyű a becsapódásról, ami egyúttal igazolja a találatot (a célmegjelölő szemszöge). Idén szó esett róla, hogy a drón újabb generációi már önállóan, AI vezérelten képesek "csellengeni" (loitering), célokat felismerni, és autonóm döntést hozni a csapásmérésről. Nem tudom ez több-e mint vágyálom/rémhír.
A háborúk segítik az innovációt, de a katona akkor igazán találékony, ha a bőre mentéséről van szó. A páncélos formációk elleni, kezdeti ukrán sikerek arra késztették az oroszokat, hogy helyben rácsozatot hegesszenek a tankok tornyára, amely bizonyos lövedékek és FPV drónok ellen is védelmet jelent. Első reakcióként az internet ukránbarát része, a hadi mémgyár, gúnyosan elnevezte ezeket "cope-cage"-eknek, majd a hasonló orosz sikerek után maga az ukrán hadsereg látta el sajátjait hasonlókkal. Sőt, az izraeli Merkava harckocsikon is kivirított a párhuzamosan zajló gázai konfliktusban.
A különféle lövegek védelme kicsit nehézkesebb. A kölcsönös lövegvadászat miatt (a felek igyekszenek bemérni a tüzelő üteg helyzetét, és válaszcsapással elhallgattatni azokat) eleve a "shoot and scoot" (~lőni és lelépni) taktika dívik, de a drónok még ezt is nehézkesebbé teszik. Ezzel nincs mit tenni. A helyhez kötöttebb tüzelőállásokat igyekszenek álcázni, illetve acélhálókat kifeszíteni.
Ahogy fentebb írtam a gyalogság számára az árkok nem nyújtanak védelmet, és még a bunkerekben sincsenek biztonságban. Ők is elsősorban álcázással segítenek magukon, és persze valamiféle tetőt rögtönöznek, a bejáratokra pedig vastag takarókat függesztenek fel.
Kinn a terepen még egy tényező, amire folyamatosan figyelni kell. Katonák elmondása szerint motorzajról meg tudják különböztetni a különféle célú drónokat. A fűnyíró hangú felderítőktől, bombavetőktől eltér a kamikáze drónok szúnyogszerű zümmögése. Kérdés, hogy aknák és tüzérségi lövedékek robbanásai, géppuskatűz közepette tudnak-e még bármit hallani.
Amint észlelik a dróntevékenyéget azonnal fedezékbe, de legalábbis takarásba kell vonulni. Ezt követően lehet rákérdezni rádión, hogy saját alakulat tevékenykedik-e fölöttük - hisz semmiről nem lehet megmondani, hogy az adott drón barát avagy ellenség -, aztán a visszajelzés alapján dönteni a továbbiakról. Megnyugodva folytatni a műveletet, vagy rettegve lapulni és várni a tűzcsapást.
Mi egyebet lehet tenni?
A nagy - gyakorlatilag repülőgép méretű, mint az amerikai MQ-9 Predator, a török Bayraktar TB2, vagy az orosz Orion - UAV-okat egy jól szervezett légvédelem le tudja mosni az égről. Az apró efpévékkel több a probléma, hisz a háború előtt nem nagyon kellett ilyesmivel bíbelődni. Mégis voltak készen eszközök mindkét oldalon, mint az Ukrajnának adományozott AN/TWQ-1 Avengerek, melyek Stinger rakétái közelségi gyújtójának köszönhetően nem kell telibe találniuk, hogy megsemmisítsék őket. Az egyik orosz fegyverrendszer, a Pantsir, ettől komplexebb, de az apróbb drónokat hasonló elven működő rakétákkal tudja leküzdeni.
Egyénileg akad olyan katona, aki sörétes puskát használ, és megpróbálja kilőni a drónt. De tekintve a nagy sebességet, és mozgékonyságot, erre nem lesz mindenki képes. Hasonlóan próbálkoznak hálóvető fegyverekkel, már pisztoly méretűről is készült videó. Meg lehet próbálni kicselezni az FPV drónt. Halálos fogócska.
Leghatásosabb ellenlépéseket az elekronikus hadviselés (EW = Electronic/Electromagnetic Warfare) szolgáltatja. Az eszközök palettája rendkívül színes. Megzavarhatják vagy kiolthatják a kommunikációt a drón és a pilóta közt. Navigációs interferenciát okozhatnak, GPS koordinátákat "hamisíthatnak" (spoofing), eltéríthetik őket, átvehetik felettük az irányítást. Képesek fals drónok generálásra, csakúgy, mint fals AP-kra és földi irányító állomásokra. Első lépés mégis a detektálás. Van műszeres lehetőség kép, hang, radar, hőmérséklet, valamint rádiós jeladás alapján érzékelni a levegőben működő célokat.
Léteznek telepített, helyhez kötött rendszerek, speciális járművekre szereltek, vagy hordozható méretű tankokra, személyszállítókra, teherautókra telepíthető. Jó orosz példa a Krasukha rendszer, hasonlót a túloldalról nem könnyű találni, talán a Mandat-B1E, ami helyi fejlesztés, de nyugati szállítmányként nem neveznek meg egyet sem - vagy azért mert nem akarják a közvélemény orrára kötni, vagy mert nincsenek.
Zaluzhnyi - az ukrán erők előző főparancsnoka - a "Modern Positional Warfare And How To Win In It" című esszéjében úgy fogalmazott, a Lancet, Orlan és hasonló drónok elhárítása "meglehetősen bonyolult". A Lancetekről fentebb ismertetett adatok tekintetében ez a kijelentés az EW rendszereik hiányosságára utal? A RUSI 2023. májusi adatai szerint az oroszok havonta tízezer drónt semmisítenek meg. Ezzel szemben az Ukrán napi jelentés e sorok írása közben mindössze ~8500 orosz drón kilövéséről számol be a háború kezdete óta. Ezt arányaiban kellene látni, indított vs. hatástalanított/kilőtt drónok, de ilyesmiről nem nagyon akad adat - talán a fenti Lancetek kivételével.
General Valerii Zaluzhnyi, Commander-in-Chief of the Armed Forces of Ukraine by Mil.gov.ua; Lincence: CC BY 4.0; Taken from: Wikimedia Commons
A fenti eszközök mellett a személyi EW rendszerek fejlesztése is zajlik, melyeket egy ember saját lábain hordozni képes. Kétféle rendszert láttam eddig. Az egyik a hírekben is megjelent, többen használnak hasonlókat, még fehérorosz határörökről is volt riport, akik ukrán drónt szedtek le vele. Ez úgy néz ki, mint egy lőfegyver (példa), célra kell tartani és meghúzni a ravaszt. Valószínűleg kioltja a drón kommunikációját a földi irányítóval, miután a drón lepottyan.
A másikról eddig csak három videófelvételt láttam, mindet orosz oldalon alkalmazva, egy youtube csatornán, eredetileg minden bizonnyal milbloggerek Telegramon tették ezeket közre. Az Avgyivka körüli harcokban tűnt fel egy katona ezzel a felszereléssel, nem túl jó felbontású harctéri videón. A következő egy VDV (légideszant) alakulat kiképzését/felkészülését bemutató rövid filmben szerepel egy háton hordozott eszköz, ami lehet éppúgy elektronikus zavaróeszköz, mint jelerősítő drónokhoz, nem tudni.
A harmadik katonáról készült felvétel egy rövid beszélgetés, a katona bemutatja a felszerelését. Van nála egy - és most angolból próbálom fordítani, amely oroszról lett fordítva - "drón detektor", ami úgy néz ki, mint egy walkietalkie, egy lapos hátizsák szerű cucc a hátán, úgynevezett "antenna elfolytó rendszer", és egy akkumulátor, ami az energiaellátást biztosítja. A hagyományos katonai mellény tölténytár tartóiban foglalnak helyet a tartalék aksik. Kezében egy sörétes vadászpuska.
Háti elektronikus zavarórendszer
Úgy tűnik, ez két rendszer egyben. Az első jelez ha drón van a közelben, a másodikat ekkor aktiválja az "anti-drón katona", ami kioltja a jelet, elhárítva a drónt. Ha szükséges sörétessel odapörköl. Ez a harmadik rendszer. Legalábbis ez a spekulációm. Csak ők tudják, hogyan működik.
Mert valószínűleg működik. A harcok helymeghatározásának leggyakoribb alapja az FPV dróncsapások felvételei. X helyen látjuk, hogy harcok folynak, mert a fedélzeti kamerája a kamikaze drónnak mutatja a földön küzdőket mielőtt megszakadna az adás. Avgyivka környékéről ilyen - főleg a csata azon szakaszában, amikor északról benyomultak a város területére, a házak közé - nem nagyon van. Ez vajon jelenti-e azt, hogy sikeresek ezek a kütyük? Feltehetőleg igen. Az kevésbé valószínű, hogy az ukránok kifogytak volna drónokból.
Ami az előnye a puskaszerűvel szemben, hogy nem kell célozni vele. Egy felderítő drónt talán egyszerűbb célba venni, de ha egy kamikaze drón próbál felrobbantani, amely kezelője aktívan manőverezik, hogy kikerülje az elhárítási próbálkozásokat, az macerásabb.
Hasonlóról a Janes is beszámol az ukrán oldalról, Avgyivka elestének időszakából. Az "AD Counter FPV" hordozható verziója 8 kg súlyú, és 150 m körzetben tud kommunikációs zavart okozni.
Miközben e sorokat képernyőre vetettem, valami potenciálisan új bukkanhatott fel a harctéren.
Az első igazolt HIMARS kilövésre - vagy 2 héttel ezelőttről - következett egy Patriot rendszer megsemmisítése, néhány S-300-zal fűszerezve, majd még egy HIMARS jött. Ezek a sikerek voltak annyira meglepőek, hogy felmerült, esetleg az oroszok egyik új rendszerüket használták. Ez a Szuhoj Sz-70 lopakodó drón, amely a Szu-57 vadászbombázóval párosítva repül, és a pilótájának irányítása alatt áll. Sőt, elvileg több Sz-70 vezérelhető egyszerre, és különféle fegyverrendszerek indítóállomásaként funkcionálnak (hogy ne kelljen a pilóta gépén tárolni a bombákat, rakétákat, amelyek indítása megtöri a lopakodás képességét, érzékelhetővé teszi a repülőgépet, és veszélybe sodorja a pilótát - egy gépet könnyebb gyártani, mint egy tapasztalt pilótát képezni).
Az orosz Sz-70 drón
Amennyiben ezeket vetették be, azt hiszem előbb vagy utóbb lesz beszámoló a sikerekről. A nagy ellentmondás a gazdaságosság kérdése. Ezek a gépek idén kerülnek sorozatgyártás alá, és rendkívűl drágák - jóval drágábbak, mint a megsemmisített célok. Ezeket a csapásokat mérhetetlenül olcsóbb eszközökkel is meg lehetett oldani, fölösleges idejekorán kockáztatni az új, kiforratlan rendszereket.
De ha nem ezeket használták, a felvételek alapján az oroszok akkor is képesek voltak több drónt is mélyen a front mögé juttatni, amelyek háborítatlanul készítettek szokatlanul jó felvételeket a fent sorolt fegyverek neutralizálásáról. Tehát vagy a drónok tökéletesedtek, vagy az elektronikus hadviselés módszerei, melyek segítettek nekik utat nyitni. Vannak más magyarázatok is, de azok nem tartoznak e témához.
Summázva: már megvannak az eszközök - helyhez kötött, hordozható, mind járművekre, mind gyalogosokra -, amellyel a drónok fenyegetését nagyban csökkenteni lehet. Talán képesek lesznek drónmentes zónákat is létrehozni, az átlátszóságot nem teljesen megszüntetve, de legalábbis a felderítési információk bizonytalanságát növelve. Még mindig ott vannak a műholdak, légi felderítés, jelhírszerzés, és persze a katonák maguk a fronton, és még ki tudja milyen forrásai az információknak. Elektronikus hadviselésben is az ár-érték arány nagyban számítani fog.
Tud-e válaszolni a drónharcászat? A kérdés ugyan korai, egyelőre még az ellenszerük keresése zajlik, de látok, hallok híreket(?), pletykákat(?), amelyek huzalvezérelt fegyverrendszerek alkalmazásáról szólnak. Aki esetleg nem ismeri ezeket: tipikusan tankelhárító fegyverek egy kategóriája ilyen (de léteznek torpedók is - sőt eredendően ezek voltak az elsők), az indítócsőből vezeték csévélődik le, amelyet a rakéta húz maga után, és a katona ezzel távvezréli a lövedéket a célra, akár 2 km feletti távolságról is. Példák a BGM-71 TOW és a 9K111 Fagot. Elméletileg hasonlót lehetne drónokra is ráapplikálni, így az elektronikus ellenitézkedések lehetséges hatótávján kívülről lehetne rakétákat indítani. De lehetséges-e kivitelezni? A rakéták, az indítóállvánnyal-vezérlőberendezéssel elég nehezek, egy 2000 dolláros quadcopter nem fogja elbírni, de az Ausztrál kartonpapír drón sem.
Orosz fúvós hangszer
A morális és jogi vetületről is szót kell ejteni. Meg tudják-e magukat adni a katonák drónoknak? És ezzel összhangban, hogyan lehet sebesültek biztonságát szavatolni? Tömören: hadifoglyokat, magukat megadókat, sebesülteket megölni háborús bűncselekmény.
Hadifoglyok kivégzéséről rendszeresen publikálnak videókat - igen, mind a két fél csinálja -, új jelenség, hogy katonák a fejük felett köröző drónoknak próbálják megadni magukat, ami aztán lepottyant egy gránátot melléjük - igen, mindkét fél csinálja. Ezek a katonák gyakran túlélői tűzcsapásoknak, dróntámadásoknak, kilőtt harcjárművek mellett hevernek, sebesülten, esetleg fegyver nélkül. Különbség, hogy egy drón operátora nem tudja a front mögé kísérni a magát megadó katonákat, sem ellátni a sebesülést, vagy egy korty vizet adni. Kommunikáció sem tud történni kettejük között, az operátor nem tudja utasításokkal ellátni a foglyát. Történhet az eset a frontvonal mögött kilóméterekkel, fog-e a katona átsétálni felemelt karokkal az arcvonalon, mert "megígérte" az UAV pilótájának, hogy akkor ő mostmár nem harcol tovább? Az lesz az első számú drónelhárítási taktika, hogy "most megadom magam egy kicsit amíg ez a drón el nem repül a fejem fölül"? Nyilvánvalóan nem. Megoldás a problémára nincs, de katonai-jogi körökben tudnak róla, szó van róla, és egyezmények is fognak születni, talán a háború után.
Nincsenek csodafegyverek. Ebben a háborúban egészen biztos nincsenek. Egyetlen eszköztől sem lehet elvárni, hogy eldöntse az konflikuts sorsát. A drónok is ugyanolyanok, mint a többi. Sokban emlékeztet a harckocsi történetére, és a tankok alkalmazása is változik, például az UAV-oknak köszönhetően (jelenleg tüzérségi szerepkörben is használják - drónokkal vezérelve a tüzet olyan célokra, melyekre az ágyú kezelőjének nincs rálátása), és ez viszont emlékeztet, hogy mennyi mindenről nem szóltam, vagy nem tudtam szólni a fentiekben.
Ennek ellenére azt hiszem megfelelően körüljártam a témát, különféle szempontokból, bőven elégséges ehhez a műfajhoz itt a blogon.
Azoknak akik képesek voltak végigolvasni, a végére idebiggyesztek egy meglepetést, olyan témában, ami e pillanatban elég népszerű: igen, NATO országok be fognak vonulni Ukrajnába - de nem úgy, ahogy Makronnal kapcsolatban emlegetik. Be fognak vonulni, hogy egy biztonsági zónát hozzanak létre az ország nyugati felén, ahogy Törökország tette Szíriában, hogy védje a hozzá barátságos szír felkelőket a szír hadseregtől. Dettó ugyanez lesz Ukrajnában. Spekulációmat, hogy miért és hogyan, talán majd egy másik bejegyzésben...